tagol tárgyas ige -t, -jon; -ni v. (költői) taglani
1. <Nagyobb egységet> alkotórészekre oszt, bont. Tanulmányát több fejezetre tagolta. Összerogyott a ló. Most a garaboncok [= az áldozati állatot boncoló papok] – Mint keselyü had gyül taglani uj koncot – Bőrét lefeszíték. (Arany János)
2. <Rendsz. beszédbeli megnyilatkozást> természetes v. ilyennek érzett alkotóelemeire bont. Tagolja a beszédet, a szavakat, a verset. Hogyan lehet tagolni az összetett mondatot? || a. Lassan, vontatottan mond vmit. Hát nem szeret… nem szeret? – tagolá bánatosan. (Mikszáth Kálmán) S fenn a csöndes szobron űlve, az a Holló egyedül e | szót tagolta. (Tóth Árpád–Poe-fordítás)
3. (rendsz. módhatározóval) (ritka) (Vhogyan) tagol vmit: vmely írásművet, ritk, művészi alkotást úgy szerkeszt meg, hogy alkotórészei jól megkülönböztethetők legyenek, de egyszersmind természetesen kapcsolódjanak egymáshoz. (Jól, szerencsésen) tagolja mondanivalóját. Rosszul tagolta beszédét.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.