tájnyelv
tájnyelv főnév (nyelvtudomány)
Nyelvjárás <, főleg a tájhoz tartozás szempontjából, kül. az egységes köznyelvvel szembeállítva>. Az ormánsági, a szegedi tájnyelv. A pesti színésznő jobban akarta tudni az ő tájnyelvét, mint Kati néni. (Kosztolányi Dezső)
tájnyelvi; tájnyelvű.
