támaszfa
támaszfa főnév
1. (építészet) Általában támfa. || a. (építészet) Kül. vminek a meg-v. kitámasztására, merevítésére való, erre használt oszlop, gerenda, amely vízszintes irányban v. egy bizonyos szögben rögzítve az el-v. bedőlés, elmozdulás ellen biztosít. Az állványzat, a deszkázat támaszfái. A csatornázás során a partfalakat támaszfákkal biztosítják. Az oszlopot támaszfával erősítik meg.
2. (hajózás) Kikötőhidaknak, úszóműveknek a parttól való távolságát rögzítő gerenda, rúd.
támaszfás.
