támaszpont
támaszpont főnév
1. (műszaki nyelv) A megtámasztás v. az alátámasztás pontja.
2. (katonaság) <Kül. más állam területén> katonailag megerősített hely, amely nagyobb erők számára hadműveletek kiindulási pontja. Hadi, katonai, légi támaszpont. Haditengerészeti támaszpontokat épít. Egymás után létesülnek a légi támaszpontok. Szüntessék meg mindenütt az idegen támaszpontokat! || a. (tudományos, műszaki nyelv) <Kutató- v. mérési munkálatokban> telep, állomás, ahonnan a munkálatok kiindulnak, ahová a kutatók távolabbi útjaikról visszatérnek. Északi-sarki támaszpont. Az őserdő, a hegység földerítői útközben támaszpontokat létesítenek.
3. (átvitt értelemben, ritka) Olyan kisebb-nagyobb közösség, amely vmely akció végrehajtásában támogatást nyújt, amelyre bizonyos tervek megvalósításában támaszkodni lehet. A város megbízható támaszpontja volt a forradalmi mozgalomnak.
Szóösszetétel(ek): támaszpont-építkezés.
támaszponti; támaszpontú.
