tanács
tanács főnév -ot, -a
1. A célszerűnek tartott eljárás közlése, útbaigazítás vmely tennivalóra nézve. Jó, rossz, lelkiismeretes tanács; kéretlen, követendő, megszívlelendő tanács; háztartási, gyakorlati, szakszerű, szűkszavú tanács; jogi, orvosi tanács; tanácsért fordul vkihez; vmely tanácson → jár; hallgat, hajlik vkinek a tanácsára; tanácsot ad vkinek; tanácsot kér vkitől; vkinek a tanácsát kéri; meghallgatja, megfogadja; él a jó tanáccsal v. vkinek a tanácsával; jó tanáccsal szolgál vkinek; tanáccsal támogat vkit. Engemet akarsz | elhagyni? – rémitőn fogok fizetni | gazemberes tanácsodért. (Katona József) Tóth Miska… egy nap bizalmasan tanácsot kért Kohlbrunn úrtól, mint tapasztalt üzletembertől. (Mikszáth Kálmán) Föl-fölnyitotta a szemét és tanácsokat mondott, hogy mit vessenek jövőre ebbe, abba; … melyik ökröt hizlalják meg a jövő télen. (Gárdonyi Géza) Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?: | Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak. (Ady Endre)
2. Két v. több személynek vmely közös ügyre, teendőre vonatkozó megbeszélése, tárgyalása; tanácskozás. Tanácsba, tanácsra v. tanácsul → hív; tanácsra ülnek össze; tanácsott tart vkivel; tanácsot tart magával: meghányja-veti a teendőket; tanácsot → ül. [A Guttenberg-albumba.] Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!” | … Az lesz csak méltó diadal számodra. (Vörösmarty Mihály) Buda meg a főket hívatja tanácsra, Készteti bús lelkét komoly elszánásra. (Arany János) Ne hamarkodja el ön a válaszát. Tartson elébb tanácsot magával. (Jókai Mór) || a. (bizalmas, tréfás) Családi tanács: a) a családtagok megbeszélése a családot érintő vmely fontos kérdésben; b) az ezen résztvevő családtagok összessége. Összeült a családi tanács. A régi parasztvilág[ban]… a lányok tökéletesen részt vesznek a családi tanácsban. (Móricz Zsigmond)
3. Vmely közösség v. intézmény ügyeit intéző, vmely meghatározott munkaterület teendőit előkészítő szűkebb körű testület, amely a teendőket megvitatva hozza meg a szükséges intézkedéseket. Egyetemi tanács; felsőoktatási tanács; → helytartó tanács; → igazgató tanács; köznevelési tanács; tanács; a tanács tagjai; a → tízek tanácsa; összeül a tanács; a tanács elé terjeszt vmit; összehívja a tanácsot. A városi tanács, vagyis a végrehajtó tisztviselők testülete, ne álljon, mint önálló, külön hatalom a képviselő polgártestület ellenében. (Kossuth Lajos) || a. Vmely felsőbb bíróságnak egy ítélkező egysége; bírósági ítélő testület. → Kegyelmi tanács. A felsőbíróság mindig háromtagú tanácsban határoz. Az ügyet a büntetőtörvényszék tizedik tanácsa tárgyalja. A régi rómaiak idejében a tanács Rómában egy asszonyt halálra ítélvén, nem akarta másképpen megöletni, hanem, hogy éhel [= éhen] haljon meg. (Mikes Kelemen) || b. Időszerű politikai diplomáciai megbeszélésre választott, ill. kiküldött szűkebb körű testület. A külügyminiszterek tanácsa.
4. (1945 után) <A Szovjetunióban és a népi demokráciákban> a népképviseleti alapon felépülő államhatalom igazgatási szervezetének egy egysége. → Elnöki tanács; a Szovjeutnió Legfelsőbb tanácsa; járási, kerületi, községi, megyei, városi tanács. Budapest Főváros V. ker. Tanácsának Végrehajtóbizottsága. Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. Az épület, amelyben az ilyen testület székel; tanácsház. Hol van a kerületi tanács?
5. (költői) Megfontolt, érett gondolkodás, értelem. No hát, az ép, az ifju tag Ne bánja, hogy vezérli ag; Mert érve jó az értelem, Tanúlva jő meg a tanács, S midőn gyengűl a testi szem, Lát jobban a tapasztalás. (Arany János) || a. (elavult) Kellő mérlegelés, megfontolás alapján támadt szándék, terv, elhatározás. Micsoda kétségbeesett tanács vezetett tégedet ezen partra… (Csokonai Vitéz Mihály) A régi tanács, ím, most serdüle tetté. (Arany János)
6. (elavult) Vmely tárgyaló, intézkedő testület tagja, tanácsos. Hajdan a tanácsost tanács-nak nevezték. (Vörösmarty Mihály) Ő az, István vajda…, | Kit Lajos e harcban teve fővezérré | … Bölcs vezér, tanács, – de bátor, erős harcfi, | Példabeszéddé vált: „ez második Laczfi!” (Arany János)
Szólás(ok): ld. kalács.
Szóösszetétel(ek): 1. tanácsasztal; tanácsbíró; tanácsbíróság; tanácsfő; tanácsgyűlés; tanácshatározat; tanácskérő; tanácskormány; tanácskönyv; tanácsszerv; tanácsszoba; tanácsúr; 2. államtanács; egyháztanács; főtanács; haditanács; katonatanács; kormánytanács; koronatanács; községtanács; kupaktanács; minisztertanács; szaktanács; vádtanács.
