tanársegéd
tanársegéd főnév
<Egyetemi v. főiskolai tanszéken> a tanszemélyzetnek az adjunktusnál alacsonyabb beosztásban levő tagja, aki a professzor vezetésével kutató és gyak. előadói munkát is végez, kül. laboratóriumi, ill. szemináriumi gyakorlatot vezet. Egyetemi, főiskolai tanársegéd. Intett néhány fekete ruhás japán vendég felé, akiket egy tanársegéd kalauzolt a folyosókon. (Babits Mihály) || a. <Némely egészségügyi intézményben> hasonló beosztásban levő, gyakorlati orvosi munkát végző szakorvos. A tanársegéd operálta. Valaha fiatal korában tanársegéd volt egy berlini klinikán, a szívbetegségek szakorvosa. (Kosztolányi Dezső) Majd megmutattak a tanársegédnek. A tanársegéd megerősítette a diagnózist. (Nagy Lajos)
tanársegédi; tanársegédség.
