tanfelügyelőség
tanfelügyelőség [l-ü] főnév -et, -e [ë, e] (iskolai, 1945 előtt)
1. A tanfelügyelő tiszte, hivatali megbízatása; tanfelügyelői állás.
2. A tanfelügyelő vezetése alatt álló hivatal. Kérvényt adott be a tanfelügyelőséghez v. tanfelügyelőségre. || a. Ennek hivatali épülete, helyiségei. Fölment a tanfelügyelőségre.
3. (ritka) A tanfelügyelő hatáskörébe tartozó közoktatási körzet. Az egész tanfelügyelőségben ő volt a legjobb tanító.
