tanul
tanul ige -t, -jon
1. tárgyas (főnévi igenévvel is) Tanul vmit: vmely elméleti v. gyakorlati ismeretkörben céltudatosan és folyamatosan ismereteket v. készséget szerez. Fizikát, gyorsírást, latin nyelvet, mennyiségtant, mesterséget, vegytant tanul; → zenét tanul; írni, olvasni, számolni, úszni, vívni tanul; tanul vkitől vmit. Rá termett a táncra Marci, nem tanulta. (Petőfi Sándor) Nem lehetett azt állítani, hogy nem tanult semmit. Azt sem, hogy nem tudott semmit. (Kosztolányi Dezső) Már az elemiben tanultam, hogy a kéz kell, hogy az ember dolgozzon vele. (Karinthy Frigyes) S épp a latin lett kedvence tárgyam, a | régi, nagy Rém: a teljes anyagot | előre a fejembe verte, hogy | amit egy éve a bátyám, Zoli, | tanult, énvelem kérdezte ki. (Szabó Lőrinc) || a. (tárgy nélkül) Gyorsan, könnyen tanul; lassan, nehezen tanul; állandóan, kitartóan, szorgalmasan tanul; gyakorlatból, könyvekből, magánúton tanul; tanítva tanul. Egész délután tanult. Messze halad ki tanúl, messzébb jut mézes ajakkal. (Kisfaludy Károly) Vili tanult is, tudott is. Többet ült a könyv előtt, mint mások. (Kosztolányi Dezső) Folyton intett, tréfásan, komolyan, | hogy… „tanulj, egyedűl,… ahány | nyelvet tudsz és művészetet, annyi | ember vagy!” A drága öreg oktatott | így. (Szabó Lőrinc) || b. tárgyatlan Magyarul, németül, oroszul stb. tanul (vkitől): a magyar, német, orosz stb. nyelvet fokozatosan elsajátítani törekszik (vkinek a segítségével). || c. tárgyas Elméjében, emlékezetében rögzít vmit. Szavakat, képleteket, leckét, szerepet, verset tanul; könyv nélkül tanul vmit. Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek. (Petőfi Sándor) || d. (kissé régies) <Vmely tananyagot> olvasgatva, elemezve. tanulmányozva megismer. A római klasszikusokat… örömmel tanultam. (Arany János)
2. tárgyas <Ember, állat vmely gyakorlati készséget> utánzási ösztöne alapján elsajátít. A legtöbb gyermek anyjától tanul beszélni. A kis fecskék repülni tanulnak. || a. (átvitt értelemben) Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! | Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty Mihály)
3. tárgyatlan Vhol tanul: vmilyen iskolába jár, vmelyik tanintézetnek tanulója. → Tovább tanul; egyetemen, középiskolában tanul. A pesti egyetemen tanult.
4. tárgyas <Vmely, kül. lelki, erkölcsi magatartást> felvesz, erre rászokik. Most a betegágyon tanul tűrni és remélni. A kocsmában sok rosszat tanult. Tanulj éntűlem is nehéz vitézséget, Tanulj fáradságot s hazádhoz hűséget. (Zrínyi Miklós) A dicső nép, mely tanult izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak; többé nincs jelen. (Kölcsey Ferenc)
5. tárgyatlan Bizonyos ismeretek, tapasztalatok nyomán okosabb, ügyesebb lesz, okul vmiből. Saját → kárán tanul; ebből az esetből tanulhatsz. Tanult a világháború tapasztalataiból. Sokat utazott és tanult abból, amit látott. [A legátus] tanult már egyszer a maga kárán. (Vas Gereben) Itt az elriasztó példa, tanulhat belőle. (Csiky Gergely)
6. tárgyas (rendsz. tárgyi mellékmondattal) Tapasztalati, elméleti v. elvi igazságként hall vmit, értesül vmiről. Azt tanultuk, hogy a Föld kering a Nap körül.
Igekötős igék: agyontanul; áttanul; betanul; beletanul; eltanul; kitanul; megtanul; összetanul; végigtanul.
tanulgat; tanultat.
