tápászkodik
tápászkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (bizalmas v. kissé rosszalló)
Feketéből, ültéből <az erőtlen, a lusta, az álmos személy>, elestéből <az, aki magát nagyon megütötte>, lassan, támaszkodó mozdulatokkal, nehézkesen felkelni igyekszik. Felkelt már? – Még csak most tápászkodik. Az ütéstől úgy elterült, hogy csak úgy tápászkodott utána. Bence tápászkodva nagyon ühmget erre… (Arany János) A két betyár már… tápászkodott. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: feltápászkodik; kitápászkodik; letápászkodik; visszatápászkodik.
tápászkodás; tápászkodó.
