tapasztalás
tapasztalás főnév -t, -ok, -a
1. Általában a tapasztal (főleg 1) igével kifejezett cselekvés, eljárás, ill. folyamat; az a tény, hogy vki tapasztal vmit. A tapasztalás nagyon jó iskola. Minden ismeret kútfeje a tapasztalás. (Kölcsey Ferenc) Kövér barna arcán sok elmúlt jóízű tapasztalás emlékezete fénylett. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) Ennek eredménye; tapasztalat. Tapasztalásból tudom, hogy így van. Sok tapasztalást gyűjtött útközben. Ah! vén vagyok: tapasztalásom Tárháza megtelt gazdagon. (Arany János) Nincs még ebben kegyelmednek elég tapasztalása. (Jókai Mór)
tapasztalási.
