1. (kissé választékos) Olyan, aki, ami táplál vkit, vmit. Gyermekét tápláló anya; fiókáit pelyhes kicsinyeit tápláló madár; az égést tápláló oxigén; a lelket tápláló zene; a reményt tápláló ember. || a. (műszaki nyelv) Gépet, berendezést, eszközt a működéshez szükséges (táp)anyaggal ellátó <személy>. Gépet, kemencét tápláló munkás.
2. Olyan, ami táplálkozásra alkalmas, ami táplál, tápanyagot bőségesen tartalmazó, táperőben, kalóriában gazdag; hizlaló. Nagyon tápláló anyag; tápláló eleség. A vaj igen tápláló étel.
3. (műszaki nyelv) Olyan, ami vmilyen berendezés, gép számára szükséges anyag v. energia továbbítását lehetővé teszi, azt szolgálja. Tápláló áramkör, vezeték. || a. (műszaki nyelv) Olyan, ami vminek a táplálásához szükséges anyagot tartalmazza, v. amiben ezt tárolják. Tápláló medence.
II. főnév -t, -ja (ritka)
1. (választékos) Eltartó. Nagybátyja volt a táplálója.
2. (irodalmi nyelvben) Tápláló anyag, étel. Neked valami táplálóval kellene élned: az adná meg az egészségedet. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.