I. melléknév Olyan, ami, aki tapogat. Tapogató csáp; bátortalanul tapogató gyerek. [A rák] csendesen mozgatja két tapogató szarvát, amiről a köznép az hiszi, hogy az bajusz. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja
1. (népies, halászat) Alul és felül nyitott, rendsz. vesszőből font, kosár formájú halászó eszköz, amellyel a hal útját a vízben elzárják, és belőle a halat a felső nyíláson át kézzel kiveszik. Nyeles, nyeletlen, zsákos tapogató; tapogatóval halászik. || a. (tájszó) Vesszőből font, alul széles, felül szűk nyílású tágas kosár, amely alá a baromfikat rekesztik; kas, borító, borítókosár.
2. (rendsz. többes számban) (állattan) Alsóbbrendű állatoknak a száj körül levő, hosszú, vékony és nagyon mozgékony, főleg tapintásra, érintésre, tájékozódásra való testrésze; csáp.
tapogatójú; tapogatós.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.