tárgyaló
tárgyaló melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy, csoport>, aki, amely tárgyal vmit, tárgyalásban részt vesz v. tárgyalást vezet, irányít. Tárgyaló bíró; tárgyaló fél; a tárgyaló megbízottak; a feleivel tárgyaló ügyvéd; az esetet tárgyaló szomszédok. || a. Olyan <írásmű>, amely szól vmiről, amely tárgyal (3) vmit. A történelmi előzményeket tárgyaló fejezet jól van kidolgozva.
II. főnév -t, -ja (ritka) Az a személy, aki tárgyal. Makacs tárgyaló.
