tarisznya
tarisznya főnév ..nyát, ..nyája
1. Főleg falun haszn., nyakba v. félvállra akasztva hordott, vászonból, ritk. bőrből készített, nyitott, egyszerű táskaféle, rendsz. ráhajtott fedőlappal; útra, munkába apróbb holmit, főleg eleséget visznek benne. Üres a tarisznyája: (átvitt értelemben is) nincs mit ennie. Veszi a tarisznyáját, és útnak indul. A falusi gyerek tarisznyában vitte könyveit az iskolába. Kedve derül Matyinak… S a sutból kivon egy pókháló lepte tarisznyát. (Fazekas Mihály) Pendül a kapa most letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja. (Arany János) Kibontotta a tarisznyáját. Kenyeret és hideg csirkét vett elő. (Gárdonyi Géza) Mindig tarisznya volt a nyakába, s járta a világot. (Móricz Zsigmond) || a. (népies) A munkába, útra ebbe készítet ennivaló. Még tart a tarisznya; megkínálja a tarisznyából; tarisznyát rak; elkészítteti a tarisznyát.
2. (népies, gúnyos) Vén tarisznya: csúf vénasszony, banya; vén szatyor. Szörnyűség! a vén tarisznya Ily bohókás majmot űz rám. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. tarisznyaforma; tarisznyamadzag; tarisznyaszíj; 2. koldustarisznya; vándortarisznya.
tarisznyás.
