1. (kissé választékos) Olyan <személy>, akinek nincs társa, barátja v. párja; magán(y)osan élő. Társtalan ember, férfi, nő. || a. (kissé választékos) Ilyen személyre jellemző <állapot>. Röpdesnek és összetalálnak | Páris utcáin a párok. | S én leskődök, hallgatok, várok Társtalanul. (Ady Endre) Zongoraszó… hallatszott a kisvárosi estben, ahol társtalanul bolyongott Ferenc páter. (Krúdy Gyula) || b. (átvitt értelemben, költői) Magányosan levő, kísérő nélkül levő <mozgó test>. [Az üstökös.] A végtelenséggel versenyt rohan. | Forogni körbe nem tud, nem akar, hát örökké társtalan, boldogtalan! (Vajda János)
2. (választékos) Más hasonlóval kapcsolatban nem levő, egyedül álló <tárgy, dolog>. Társtalan fa. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. | Elakadt sorok. Társtalan rimek. (Tóth Árpád)
társtalanság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.