tekintet
tekintet [e-e] főnév -et, -e [ë, e], (régies) tekéntet
1. A tekint igével kifejezett megnyilatkozás, vkinek rendsz. vmely érzést kifejező nézése, szeme, arca (1a), ill vkire, vmire irányított pillantása. Árgus, átható, csodálkozó, dühös tekintet; → fakó tekintet; fürkésző, gyanakvó, gyilkos, gyűlölködő, hálás, kemény, kérdő, komor tekintet; → könnyes tekintet; lesújtó, megértő, megtört, mérges tekintet; → merev tekintet; néma, nyílt, nyugodt, részvevő, sötét, szánakozó, tétova tekintet; → üres tekintet; vad, zavaros tekintet; vkinek vmeddig elér ← a tekintete; vkinek a tekintete → átszegez vkit; elkomorul a tekintete; → elsötétedik a tekintete; felderül a tekintete; → felrebben a tekintete; tekintete vki felé fordul; → körbe jár a tekintete; → körüljár a tekintete; → legel a tekintet(e) vmin, vkin; → megakad a tekintete vkin, vmin; → megáll a tekintete vmin; tekintete → megragad vkin, vmin; tekintete → odatapad vkire v. vmire; → odatéved a tekintete vkire v. vmire; → öl a tekintete v. (szinte) öl a tekintetével; vkinek a tekintete → összevág vkiével; tekintetük összevillan; → rátapad a tekintete vkire v. vmire, villámokat → szór a tekintete; tekintetük → találkozik; tekintete → tapad vkire v. vmire; → tüzel a tekintete; vkinek a tekintetéből olvas, kiolvas vmit; első tekintetre: rögtön, amint meglátja; állja vkinek a tekintetét; elfogja vkinek a tekintetét; elfordítja a tekintetét vkiről; → elkapja vkinek a tekintetét; → elveszi vkitől, vmiről a tekintetét; tekintetét vkire, vmire → emeli; tekintetét vkihez → emeli; a tekintetét vmin, vkin → felejti; a tekintetét vkire, vmire fordítja; tekintetét vkire, vmire → függeszti; vkin, vmin → jártatja a tekintetét; kerüli a tekintetét vkinek; → kiállja vkinek a tekintetét; → körülhordja a tekintetét vhol, vmin, vkiken; → körülhordozza tekintetét vhol, vkiken; → körüljártatja tekintetét vhol, vmin; → lebilincseli vkinek a tekintetét; legelteti a tekintetét vkin, vmin; → lekapja a tekintetét; → leveszi a tekintetét vkiről, vmiről; vmilyen tekintetet → lövell; → megjártatja a tekintetét vhol; tekintetét vmibe → mélyeszti; tekintetét vkin v. vmin → nyugtatja; tekintetét → odaszegezi vkire, vmire; → összeakasztja a tekintetét vkivel; → ráemeli a tekintetét vkire, vmire; → ráfordítja a tekintetét vkire; → ráveti a tekintetét vkire, vmire; tekintetet → repít vkire v. vmi felé; földre → süti a tekintetét; tekintetét vhová → szegezi; → széthordja tekintetét vmin v. vmi fölött; tekintetét vmerre, vhova → tűzi; tekintetet → vált vkivel; tekintetet → vet vmire v. vkire; tekintetét vmerre, vkire, vmire → veti, tekintetét végigjártatja vmin, vmilyen tekintetet vet vissza (→ visszavet) vkire, vmire; → átszegez a tekintetével vkit; majd → felfalja a tekintetével; → keresztülszúr vkit a tekintetével; tekintetével → követ vkit, vmit, odatapad tekintetével vkire, vmire; tekintetével → simogat vkit; tekintetével → tapad vkire, vmire; tekintetével végighalad vmin. Durva tekintettel szemeit forgatja tüzessen. (Csokonai Vitéz Mihály) Szabad tekintet, szabad szív, szabad | szó, kézbe kéz és szembe szem, – minálunk így szokta a szerelmes. (Katona József) Csupa teremtés lángol a szemekben… Villogj tekintet. (Ady Endre) A tekintet mély és szomorú, fájdalmas és bensőséges volt. (Karinthy Frigyes)
2. Vmire fordított, vminek tulajdonított v. vki, vmi iránt tanúsított figyelem. Vmire való tekintet nélkül v. tekintet nélkül arra, hogy: figyelembe nem véve, mellőzve, számításból kihagyva; nem tekintve azt, hogy; (ritka) tekintetbe jön: számításba, figyelembe jön, számolni kell v. lehet vele; tekintetbe vesz vmit: figyelembe, számításba veszi, számol vele, mérlegel vmely tényezőt; tekintettel vmire v. vmire való (különös) tekintettel: vmely okot v. indokot figyelembe véve; tekintettel van vkire v. vmire; elnézően, kíméletesen figyelembe vesz vmit, kíméletes vki, vmi iránt: tekintettel van családjára, érdemeire, korára. A bíróság azt is tekintetbe vette, hogy… Büntetlen előéletére való tekintettel a bíróság felfüggesztette az ítélet végrehajtását. Gyerekek, legyetek rám tekintettel! Tekintettel van súlyos betegségére. A régi familiákra itt semmi tekintet nincs. (Mikes Kelemen) Az iskola jó hírnevére való tekintetből ki kell maradnod. (Gárdonyi Géza)
3. (rendsz. csak bizonyos határozóragokkal, egyébként régies) Szempont, vonatkozás. Bizonyos tekintetben; ebben a tekintetben; egyéb tekintetben; minden tekintetben; sok tekintetben; vminek a tekintetében: vminek a terén, vmire vonatkozólag. Felhozzák ellenünk, hogy a birodalom érdeke a legfőbb tekintet. (Deák Ferenc) Kezem minél kevésbé legyen megkötve anyagi tekintetek által. (Arany János) Az itteni emberek nem durvák, sőt bizonyos tekintetben finomabbak, figyelmesebbek, mint a sárszegiek. (Kosztolányi Dezső)
4. (régies) Tisztelet, tekintély. Mindenki láthatta volna, hogy a tekintetet, melyben a banda között áll, nem tisztán hosszú tapasztalásainak köszönheti. (Eötvös József)
tekintetű.
