temetetlen
temetetlen [e-e-e-e] melléknév és határozószó
I. melléknév -ül El nem temetett, el nem földelt <halott személy>. Temetetlen holttest, hősök, katona. Százszoros halál egy élet büntetése! | Ott az égő falvak, romba dőlt lakások… A vadonba elszórt temetetlen testek, Mikre éh keselyűk, hollók gyülekeztek! (Arany János) A temetetlen halott az isteneket sérti. (Péterfy Jenő)
II. határozószó Temetetlenül. Úgy dögöljön siratatlan, temetetlen. (Kaffka Margit)
