tente
tente [e-e] mondatszó (gyak. ismételve:) tente-tente (gyermeknyelv)
<Lefekvésre biztató és altató szóként; kb. a. m.:> feküdj le szépen és aludjál! Tente, kicsi baba! Tente, baba, tente! || a. <Játékbabának v. más játéknak, esetleg állatnak a lefektetését kísérő szóként.> Azzal [Miklós] a két farkast az ölébe vette, Az öreg nyoszolya szélire fektette, Így beszélve nékik: „tente, tente, szépen: A testvérbátyátok fekszik itten épen”. (Arany János)
tentél, tentikél.
