1. (átvitt értelemben is) Olyan, aki, ami vmit tép (1–4). A ruhát tépő tüske; a gyomot tépő kertész; gyapjút tépő asszony; a haját tépő ember.
2. (átvitt értelemben, költői) Lelki fájdalmat okozó; gyötrő, kínzó. Rejtve maradt kebelén tépő gyötrelme szivének. (Vörösmarty Mihály) Hogyha minden vágyam Örökre elszállna S annyit tépő kétség, Siratott reménység Fás közönnyé válna… Ne éljek én tovább. (Ady Endre)
II. főnév -t, -je [e] (szövőipar)
1. Hosszú rostszálak (len, kender), rongyok és fonalhulladékok (szép)tépésére való gép. A tépőn átállítják a hengereket.
2. Üzemrészleg, amelyben ilyen géppel v. gépekkel dolgoznak. A tépőben dolgozik. || a. Ennek helyisége(i). A tépőbe megy. || b. Az itt dolgozók összessége. Az egész tépő egyszerre ebédel.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.