teremtuccse [e-ë v. e-e-e; t-u] mondatszó, (régies) teremtugyse, (elavult) teremtugysegéljen [terëmtutysegéjjen v. teremtuccsegéjjën] (népies)
<Az állítás hitelének fokozására; erős fogadkozásként, esküdözésként; kb. a. m.> bizony (IV) Isten; Isten bizony; bizisten.
1. <Értékítéletben, ténymegállapításban.> Hányadik már a pohár?… csak Ötödik? | Teremt’ ugyse becsülettel Működik. (Petőfi Sándor) Derék egy pára, teremtugyse! nem adnám száz forintos paripáért. (Kemény Zsigmond)
2. <Fenyegetésben, tréfás ijesztgetésben.> Uraim, teremtuccse! megharagszom. (Vörösmarty Mihály) Ha még egyszer lúvá hagyjátok magatokat tétetni, teremtuccse megnyergellek benneteket. (Jókai Mór)
3. <Mentegetőzésben.> De mikor már mondom, hogy Viola nem volt itt; – válaszolt István – teremt-ugysegéljen, üdvösségemre mondom, nem volt itt! (Eötvös József)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.