tétovázás
tétovázás főnév -t, -ok, -a
A tétováz(ik) igével kifejezett magatartás; az a tény, hogy vki, vmi tétovázik, nem tud határozni, nem tudja magát vmely cselekvésre elszánni; habozó ingadozó magatartás, ingadozás; határozatlanság. Tétovázás nélkül cselekedett. Hosszú tétovázás után végre elhatározta magát. A hadvezér tétovázása végzetes következményekkel járt. Véget vetett a tétovázásnak. Feltöré a cipót tétovázás nélkül. (Arany János) Nem volt Magdalénában semmi bizonytalan, semmi tétovázás, mintha érzelmekre nem is lett volna képes. (Móricz Zsigmond)
