I. melléknév -en, -ebb [e, e] Olyan <személy>, aki a cselekvésben, tettek végrehajtásában serény, buzgó, olyan, aki szeret cselekedni, dolgozni; dolgos, szorgalmas, cselekvő. Tevékeny ember, munkás, titkár, vezető. || a. Tettekben megnyilvánuló. Tevékeny élet, közreműködés, szerep. Tevékeny részt vett az ellenállási mozgalomban, az illegális pártmunkában. Az öregek is tevékeny részt vettek a teherszállításban. (Tolnai Lajos) A karnak a cselekvényben nem marad tevékeny szerepe. (Péterfy Jenő) Lelkem a valóságban élt, | tevékenyen. (Szabó Lőrinc)
II. főnév -t, -ek, (-e) [e, e] (ritka) Tevékeny (I) személy, ember. S míg kétle a bölcs, hátrált a tevékeny, Bújt az önérdek, fitymált a negéd: Ő [= Széchenyi] megjelenve, mint új fény az égen, Felgyújtá az oltár szövétnekét. (Arany János)
Szóösszetétel(ek):öntevékeny.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.