1. (ritka) Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet tisztelni kell, illik, tiszteletre méltó. Tisztelendő személy(iség), tisztelendő felfogás, őszinteség, szándék, szokás.
2. <Egyházi személyek, főként katolikus papok és apácák megszólításában, címzésében megtisztelő jelzőként.> Tisztelendő anya←; tisztelendő atyám; tisztelendő nővér, testvér, úr. Örzsének sem esett nagy vigasztalódására a tisztelendő úr közbenjárása. (Vas Gereben)
II. főnév -t, -je [e] (többes számban ritka) (kissé bizalmas) Katolikus pap. Az öreg tisztelendő beszélt. Beszélt a tisztelendővel. A tisztelendő megérkezett az esküvőre. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek):főtisztelendő.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.