tok [1]
tok [1] főnév -t, -ja
1. Vmely használati tárgy tartására, kímélésére, védésére készített, rendsz. annak alakjához szabott tartó, amelybe az illető tárgyat bele lehet tenni. Díszes, faragott, fedeles, kapcsos zárú, összecsukható tok; a borotva, az érem, a hegedű, az óra, a revolver, a szerszám tokja; tokba tesz vmit; tokban tartja a medaliont, a puskát, a szemüveget; kiveszi a tokból a kést. A három kötet díszkötésben, tokban kerül könyvárusi forgalomba. Vert arany volt benne, nem kettő sem három,… Toldi a tokjából egyenként szedte ki. (Arany János) Mint gyémántot a szürke tokban, Hordom e kincset mély titokban. (Juhász Gyula) Maga elé készítette tokba zárt szemüvegét. (Krúdy Gyula) || a. (műszaki nyelv) Gépet v. annak vmely részét körülvevő, borító ilyen (alkat)rész, gépelem. Menetes tok; a tengely végére szerelt tok. || b. (bonctan) Rostos, szövetes, laza kötőszövetből álló burok különféle szervekben, izomzatban. Ízületi, zsíros tok; a vese tokja; a tok bemetszése, tályoga. || c. (gyógyszerészet) Különféle gyógyszerek, porok, tabletták stb. adagjait burkoló, papirosból, ostyából, zselatinból stb. készült burkolat. A tok megvédi a gyógyszer anyagát az illanástól és a nedvesedéstől.
2. (növénytan) Felnyíló, rendsz. sokmagvú, száraz falú termés; toktermés.
3. Madár, házi szárnyas testén levő szaruképződmény, amelyből a toll fejlődik. A baromfi tokja; megtisztítja a toktól a libát, a tyúkot.
4. Nyílást záró szerkezeten fából v. más, hasonló anyagból készült keret, melybe valami be van illesztve. Az ablak, az ajtó tokja. A tokba illeszti az ablakszárnyat. A tokot a falba erősíti.
5. (ritka, régies) Töltényhüvely. Az a gyanú támadt bennem, hogy a mester csupa jóindulatból telerakatta a tokokat söréttel. (Gárdonyi Géza)
6. (népies) Juh, 13–24 hónapos korában; toklyó.
7. (ipar) Az agyagiparban használatos, tűzálló, samottos agyagból készített, rendsz. henger alakú edény, amelybe a finomabb fajánsz, porcelán árukat helyezik, hogy benne az égetéskor a festék ráégjen az alapmázra.
Szólás(ok): ld. ész.
Szóösszetétel(ek): 1. tokcsináló; tokfedél; tokfényező; tokgyártó; tokkészítő; 2. ablaktok; ajtótok; hegedűtok; kaszatok; könyvtok; óratok; párnatok; pincetok; portok; szemüvegtok; vaktok; zászlótok.
tokocska.
