tölcsér
tölcsér főnév -t, -ek, -e [ë, e] v. -je [e]
1. Fémből, üvegből v. műanyagból készült, fordított kúp alakú, csúcsán vékony csőben végződő, gyak. füllel is ellátott eszköz, amellyel szűk nyílású edénybe folyadékot töltenek. Be- v. eldugul a tölcsér; tölcsérrel v. tölcséren tölt vmely folyadékot vmibe; (átvitt értelemben) tölcsérrel tölti vkibe a tudományt: minden lehető eszközzel, válogatott módszerekkel, nagy türelemmel igyekszik tanítani vkit, aki nehezen tanul; (átvitt értelemben) tölcsérrel kell beletölteni a tudományt: nehezen fog az esze; (átvitt értelemben) tölcsérrel sem lehet a fejébe tölteni a tudományt: nagyon buta, (szinte) taníthatatlan. Én pedig álmodtam, hogy az istennő maga tölte Kincset, egészséget tölcsérrel a városi népre. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. Kúp formára hajlított papírlap, amelyet szükségből folyadék betöltésére használnak. Tölcsért csinál, formál, készít; rögtönzött tölcsér. || a. Kúp alakúra varrt vászoncső, amelyből pépes anyagot nyomnak ki. Tölcsérrel díszíti a tortát.
3. Ostyából sütött, fordított kúp v. csonka kúp alakú, keskeny pohár, melybe fagylaltot mérnek. Tölcsérbe mér; megtölti, nyalogatja a tölcsért; egy tölcsérrel: <fagylaltból> egy tölcsérre való(t), egy tölcsérnyi(t). || a. jelzői használat(ban) <Fagylaltból> annyit, amennyit ebbe egy adagként mérni szoktak. Kérek három tölcsér fagylaltot.
4. Hangtölcsér, ill. hang felfogására v. felerősítésére haszn. ilyen alakú eszköz, alkalmatosság. A gramofon tölcsére; papírból tölcsért készít; tölcsért csinál a kezéből (markából, tenyeréből): ujjaiból s tenyeréből öblöt formál, s füléhez v. szájához illeszti (, hogy jobban halljon, ill. hogy saját hangját hallhatóbbá tegye). Tölcsért csinált a tenyeréből a füleihez. (Mikszáth Kálmán) Tölcsért csinált a kezéből, és a zsinórpadlás felé kiáltott. (Karinthy Frigyes)
5. (átvitt értelemben) Ilyen alakú, fölfelé szélesedő, forogva tovahaladó légörvény v. örvénylő víztömeg. A ciklon, a számum tölcsére. A forgószél tölcsére… orsózik végig [= orsómozgással fut] a rónasíkon. (Jókai Mór)
6. (átvitt értelemben) <A földben> lefelé fordított kúp alakú mélyedés. A tűzhányó tölcsére: a t. krátere. A hatalmas tölcsér fenekén víz fakadt fel. A bomba mély tölcsért vágott a talajba.
Szóösszetétel(ek): 1. tölcsérforma; tölcsérüreg; tölcsérvirág; 2. aknatölcsér; bombatölcsér; gránáttölcsér; hangtölcsér; víztölcsér.
tölcséres; tölcsérez; tölcsérnyi.
