torlódás
torlódás főnév -t, -ok, -a
1. A torlódik igével kifejezett történés, folyamat; az a tény, hogy több dolog v. vmely tömeg vhol torlódik. A kocsik torlódása az utcán. A munka torlódása hátráltatja az ügyek elintézését. || a. Kül. <emberek v. járművek összezsúfolódása következtében> forgalmi akadály keletkezése. A Rákóczi úton nagy torlódás volt. A nagy torlódás miatt lassúbbá vált a közlekedés.
2. (nyelvtudomány) (Mássalhangzók) torlódás(a): <főleg szótag elején> az a helyzet, amelyben két v. több mássalhangzó áll egymás mellett. A torlódások feloldása. Nyelvünk, különösen szó elején, nem kedveli a mássalhangzók torlódását. || a. (nyelvtudomány, ritka) Magánhangzók torlódása: az a helyzet, amelyben több olyan magánhangzó áll egymás mellett, amelyek közül mindegyik szótagot alkot.
torlódási; torlódásos.
