1. Olyan, aki v. ami tör (I–IV) vmit v. vmire. Tányért, poharat törő; diót, kenyeret törő asszony; vkinek biztonságára, életére törő; ellene, vmely célra törő; eredmények elérésére törő ember.
2. Olyan, ami éppen törik (1, 3, 5), ill. hajlamos arra, hogy törjön (2, 5). Könnyen törő fa; darabokra törő üveg; a bokában törő láb; az igába törő állat.
II. főnév -t, -je [e] Eszköz, melynek segítségével törnek. A törővel apróra törte a diót. Huh! Még neked áll feljebb? sikított fel Mácsikné, fölkapván egy törőt az ágy melletti mozsárból. (Mikszáth Kálmán) || a. (tájszó) Kender törésére haszn. eszköz; tiló.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.