törvényerejű
törvényerejű [e-e; ny-e] melléknév -en [e] v. -leg [e]
1. (jogtudomány, 1945 előtt) Nem törvény formájú, de vele egyenlő hatályú <jogszabály>, amelyet a végrehajtó hatalom ad ki. Törvényerejű rendelet. || a. (jogtudomány, 1945 után) Az államhatalom legfelsőbb szerve helyett, annak nevében kiadott <jogszabály>. Törvényerejű rendelet.
2. (átvitt értelemben, ritka) Olyan <rendelkezés>, amelynek vmely közösségben csaknem olyan kötelező ereje van, mint a törvénynek. Némely családban az apa szava törvényerejű.
