1. Növényen (szárazon, levélen, termésen) levő kemény, hegyes, szúrós képződmény; tüske. A kaktusz, a rózsa tövise; a királydinnye, a szerbtövis tövise. Tövis ment a lábába. Kihúzta a tövist a sebből. Nézd a tövis szúr, és csíp a csalán, S a gyenge rózsa illatot lehel. (Berzsenyi Dániel) Aztán futottam, útat nem tekintve, Arcom, kezem tövistől vérezék. (Petőfi Sándor) || a. (növénytan) Szúrós hegyű kemény képződménnyé átalakult szár, levél v. gyökér. A galagonya, a kökény tövisei.
2. (népies) Olyan kórós szárú v. cserjeszerű növény, (kül. kiszáradt állapotban), amelyen tövisek vannak. Tövisből készült borona.
3. (tájszó) Szaruból való hasonló képződmény némely állat bőrén; tüske. A sündisznó tövise.
4. (átvitt értelemben, választékos) Vmely bántás, sérelem után vkiben visszamaradó fájó érzés, sértődöttség. A megalázás tövise; tövis maradt a lelkében; tövise hagy vkinek a szívében. A fehér barát… otthagyta a töviseket Ocskay László szíve elevenéig verve. (Jókai Mór) Eleőd kapitány, bár vidám, sőt mulatós embernek látszott, egy tövist hordott a szívében. (Ambrus Zoltán)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.