trópus [2]
trópus [2] főnév -t, -ok, -a (régies írva: tropus is) (irodalomtudomány)
A stílus élénkítésére, szépítésére a közkeletűtől eltérő módon, átvitt értelemben használt szó v. kifejezés; szókép (pl. az élet tavasza, a fa koronája, acélt ragad stb.). Trópusokkal él; trópusokat használ. Nyelvünk trópusokban gazdag. [A dagályos írók] tropusaik és figuráik gazdag tárházában felhalmozva tartják beszédök ékességeit. (Eötvös József)
trópusos.
