tücsök főnév tücsköt, tücske [e] v. -je [e], (népies) trücsök
1. Rendsz. réteken, szántókon föld alatti lyukakban élő, rövid és zömök testű, egyenes szárnyú rovar; a hím főleg őszi estéken szárnyait összedörzsölve cirpelő hangot ad. Erdei tücsök; házi tücsök; mezei tücsök; pirregő tücsök; a tücsök cirpel, megszólal, muzsikál. Átveszi egy tücsök csendes birodalmát. (Arany János) Ritkán szól már a tücsök, a nyári éjszakák e fáradhatatlan lantosa. (Bársony István) || a. (állattan) Tücskök: az ilyen rovarokat magában foglaló család (Gryllidae).
2. (átvitt értelemben, régies) Rögeszme, kényszerképzet, szeszély, aggodalom. A vén asszonynak tücsök bútt a fejébe. (Kemény Zsigmond) A földesúri birtokot megkétszerezném… – Lehetetlen az…! – szólt Bokrosné… egy pillanatra kivetvén fejéből a nagyravágyás tücskét. (Tolnai Lajos)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.