tudósítás
tudósítás főnév -t, -ok, -a
1. A tudósít igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit tudósítnak (vmiről); hír, értesítés küldése, közlése. Levélbeli, szóbeli, távirati tudósítás; gyors tudósítás; az érdekeltek, a közönség, a szülők tudósítása. A postaforgalom szünetelése miatt lehetetlen volt öcsém tudósítása a halálesetről.
2. Az a szóbeli v. írásbeli értesítés, közlés, hír, melyet ily módon juttatunk el vkihez. Fontos, részletes, szűkszavú tudósítás; a közgyűlésről, a követ érkezéséről szóló tudósítás. A legújabb tudósítás szerint elmarad az előadás. Tudósítást kapott a pénz megérkezéséről. Rendszeresen küld tudósításokat a lapnak. Bővebb tudósítást első stációmról várjatok. (Csokonai Vitéz Mihály) Az érkező tudósítások óráról órára nyugtalanítóbb híreket hoztak minden oldalról. (Jókai Mór) || a. Olyan újságcikk, rádióközlemény, amely az olvasót a világ eseményeiről tájékoztatja, közérdekű híreket, tényeket közöl az olvasóval. Külföldi, vidéki tudósítás; hadi tudósítás: a harcoló csapatok helyzetéről, a hadműveletek állásáról saját tapasztalatok, benyomások alapján tudósító (színes) közlemény; külpolitikai, rendőrségi, színházi tudósítás. A tudósítás beszámol a külügyminiszterek találkozásáról. Írom a Záborszky által szerkesztett országgyűlési tudósításokat. (Petőfi Sándor) Ha azt nem akarja, hogy… tele legyenek a lapok öles tudósításokkal: akkor rögtön talpra, barátom. (Tolnai Lajos) A gyilkos még nincs meg – közölte a tudósítás –, de a rendőrség már nyomon van. (Hunyady Sándor)
Szóösszetétel(ek): divattudósítás; képtudósítás.
