I. határozószó <Fokozás kifejezésére; melléknév, határozatlan számnév és határozószó, ill. határozó előtt.> A kelleténél nagyobb mértékben, a kelleténél jobban; felettébb, szerfelett, túlságosan. Túl erős, hosszú, kicsi; túl kevés, sok. Túl sokáig tartott. Egyben még túl gyerekes eszed van, másban már koravén vagy. (Mikszáth Kálmán) Ő az egyetlen, aki túl elevenen mulat. (Móricz Zsigmond)
II. igekötő
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. a túl- igekötős címszavak, főleg igék idetartozó kisebb részét, pl. túlbecsül, túlcsigáz; túlérik; túlerőltet; túlértékel; túlfeszít; túlhajt; túlharsog; túlköltekezik; túlöltözik; túltáplál; túlteng; túlterhel.>
B. <Önállósítva, túl- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás megerősítéseként, a szóban forgó igével egyértékű.> [Túlbecsülöd ezt az embert.] – Sajnos, túl.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.