túlbuzgó
túlbuzgó melléknév
Túlságosan igyekvő, a buzgóságot túlhajtó, a kelleténél buzgóbb <személy>. Túlbuzgó gyermek, hivatalnok, zenész. A túlbuzgó, heves, fiatal színész… sokszor nem tudja elvárni, míg társa végszót elmondja. (Tolnai Lajos) Egyszer a sírásót meg is sörétezte egy túlbuzgó vadász. (Reviczky Gyula) || a. Ilyen személyre valló <megnyilvánulás>. Túlbuzgó fontoskodás, igyekezet, vallásosság.
