tulok
tulok főnév tulkot, tulka
1. (népies, régies) Ökör. Kezemben az eke szarva, Ekém előtt négy tulok jár. (Czuczor Gergely) Most a tulok vadul bömbölni kezd. (Tompa Mihály) A detektívek makacsul álltak, mint a tulkok. (Hunyady Sándor)
2. (állattan) Tulkok: Nagy, otromba testű, a szarvasmarhával rokon, vadon élő állatokat magában foglaló alcsalád (Bovinae).
3. (átvitt értelemben, durva) Ostoba, esetlen ember, tökfilkó. Ne légy már olyan tulok!
Szóösszetétel(ek): tulokfalka; tulokfej; tulokistálló; tulokköröm; tulokvér.
