türemlik
türemlik [e] tárgyatlan ige -ett [ë], -ene [e-e] v. (választékos) -enék [e], (..meljen) [ë, ë]; -eni [e] (csak 3. személyben, felszólító módban ritk.)
1. (ritka) Ráncokba vonódik; ránc, gyűrődés keletkezik rajta.
2. (földtan) <A Föld felszíne, földkéreg> a Föld belső erőinek működésére, hatására elmozdulva, egymásra gyűrődik torlódik. A földrengéstől hatalmas föddrétegek türemlettek egymásra.
Igekötős igék: betüremlik; feltüremlik; kitüremlik; összetüremlik; visszatüremlik.
türemlés; türemlett; türemlő.
