tűz [2]

Full text search

tűz [2] főnév tüzet, tüze [e, e]
1. Az a gyors égési folyamat, ill. megnyilvánulása, amelynek során a lánggal égő test fény- és hőtünemény kíséretében oxidálódik, elhamvad. Tűz keletkezik; kiüt, lappang a tűz; nyuvad a tűz; sustorog, szikrázik a tűz; tűz támad; a tűz belekap vmibe; a tűz duruzsol, elalszik; tűz ütése ; tűzre v. Tűzbe vele!: égessük el; (a) tűzre tesz; tűzre való: olyan <tárgy, dolog>, amelyet értéktelensége, fölösleges, haszontalan volta miatt legjobb volna elégetni; vö. tűzrevaló; tüzet ad vkinek: égő gyufával, égő cigarettával, égő szivarral segít vkit, hogy cigarettára, szivarra gyújthasson; tüzet alágyújt; tüzet csihol; tüzet csinál; tüzet éleszt; tüzet fog: a) meggyullad; b) (átvitt értelemben) hirtelen szenvedély támad a lelkében; tüzet gerjeszt; tüzet gyújt; tüzet kér vkitől: <hogy szivarra, cigarettára gyújthasson>; megrakja a tüzet; nyuvasztja a tüzet; tüzet olt; őrzi a tüzet: <hogy el ne hamvadjon>; tüzet rak; rakja a tüzet; tüzet szít, táplál; (elavult) tüzet üt: acéllal, kovával szikrát üt. Szóláshasonlat(ok): fél tőle, mint a tűztől: nagyon fél tőle.  Ugy ég a tűz, ha lobog. Ugy élek én, ha lopok. (népköltés) Előtte tűzbe borul egy helység. (Kemény Zsigmond) Tüzet rakva, főznek, sütnek. (Arany János) Szabad – rebegte az –, szabad? – Mit? Tüzet – felelt az ismeretlen, s rámutatott Novák kezében égő virzsiniájára. (Kosztolányi Dezső) || a. Lobogó láng. Bengáli tűz; bolygó tűz; a tűz nyelve ; magasra csap a tűz; a tűz elvakítja a szemét; tűzben áll; közel ül v. van a tűzhöz; a tűznél melegszik; (átvitt értelemben) tüzet okád vkire: minden rosszat rámond.
Szóláshasonlat(ok): olyan az esze, mint a tűz v. valóságos tűz az esze: jól fog az esze; gyorsan és határozottan tud helyes ítéletet alkotni; olyan nagy tüzet raktak, hogy ökröt lehetne nála sütni; összemegy, mint szalonnabőr a tűzön.  Olyan esze volt, mint a tűz. (Jókai Mór)
2. Maga az ilyen módon égő, parázsló anyag; parázs. A cigaretta, a szivar tüze; hamu alatt lappangó v. szunnyadó tűz; lassú tűzön süt. Lapáton tüzet visz a kályhába.  Tüzet viszek, ne lássátok, Ha lássátok, se mondjátok. (népköltés) || a. Tüzet hány: a) <működő vulkán, ill. a krátere> izzó lávát és más különféle anyagokat lövell ki; b) (átvitt értelemben) indulattól, szenvedélytől eltelve tombol, dühöng.  Három vad paripa lángot fú, tüzet hány. (Arany János)
3. Tűzvész. Tűz és vér. Tűz van!: <segélykiáltásként, felszólítás arra, hogy aki teheti, segítsen oltani>; a tűz martaléka lesz v. a tűz martalékául esik; tüzet kiált; (átvitt értelemben) játszik a tűzzel: veszedelmes, kockázatos játékot űz. Az áruházban hatalmas tűz ütött ki. A tűzoltóságnak csak nehezen sikerült megfékeznie a tüzet. A tűz gyorsan terjedt házról házra.
4. (filozófia) <Az ókori filozófiában és természettudományban> a világot alkotó négy elem egyike. Hérakleitosz szerint minden a tűz elváltozásából eredt. || a. (választékos) Tűz és víz: kibékíthetetlen és egymással mereven szemben álló ellentétek, ill. ilyen ellentétben levő személyek.
5. (katonaság) Tüzelés, harc lőfegyverrel. Hatásos, megsemmisítő, szórványos, tüzérségi tűz. Tűz!: <vezényszóként a lőfegyver(ek) elsütésére>; tűz alá vesz; tűz alatt tart vmit; két tűz közé szorít vkit; két tűz közé szorul: a) két oldalról, pl. elülről és hátulról tüzelve támadják; b) (átvitt értelemben) két oldalról támadják, s így olyan nehéz helyzetbe kerül, amelyből csak nagyon nehezen v. semmiképpen sem tud szabadulni; megnyitja a tüzet; tüzet nyit; a tüzet vhova összpontosítja; tüzet vezényel; tüzet szüntess!; viszonozza a tüzet.  E három legveszélyesb rohamra a legvitézebb, tűzben próbált zászlóaljakat válogatták ki. (Jókai Mór) S ő most ott volt [ahol a katona], a tűzben volt. (Mikszáth Kálmán) Tűz! – kiáltja Dobó. Az öt puskás a lyukba tüzel. (Gárdonyi Géza)
6. Vmely drágakő ragyogása, csillogása. fénye. A gyémánt tüze.  [A drágakő] tüze a hólyag vékony hártyájára keresztültündököl. (Jókai Mór)
7. <Borban:> erő, zamat.  Íz. szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés. (Kazinczy Ferenc) Semmi tűz a rossz csigerben. (Arany János)
8. (népies) Égető fájdalom <a test felszínén, pl. gyulladásban>; láz. Szent Antal tüze: a) anyarozs okozta mérgezés; b) orbánc. Nem akar múlni a tüze.  Fájdalma eláll tűzbe hozott tagnak. (Arany János) [Az ifjúnak] feje tüzét mustárral lohasztja. (Jókai Mór)
9. (átvitt értelemben) Lelkesedés, szenvedély. Csupa tűz a szeme; nincs benne semmi tűz; tűzbe hoz vkit; tűzbe jön vki: a) haragra lobban; b) nagy szenvedéllyel kezd előadni (szavalatot, drámai szerepet), szenvedélyesen kezd beszélni; c) szerelemre lobban; nemileg felgerjed. Ne oly tűzzel!  Oly tűzzel szólok, mintha valaki erőszakkal grófnét akarna csinálni belőlem. (Eötvös József) Ez már leány! Tűz ennek minden csöpp vére. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) <Művészi alkotásban> lendület, szenvedély. Tűz van a játékában.  Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mű. (Kazinczy Ferenc) || b. (átvitt értelemben) Szenvedélyesség, szerelmi szenvedély. A csók tüzében: a szerelemtől, csókolózástól felizgatott állapotban.  Mert ez [a 12–64. év] a két határ amaz epochában, Melyben már, s melyben még van tűz a dámában. (Csokonai Vitéz Mihály) A tűz… lángra gyúlt szívében. (Tolnai Lajos) Egy félig csókolt csóknak a tüze Lángol elébünk. (Ady Endre) || c. Haragtól előidézett hevültség. Tűzbe jön; tűzbe hoz. Minden ellentmondásra tűzbe jön.  Már az impertinens kérdés tűzbe hozott. (Csokonai Vitéz Mihály) Azért nem kell mindjárt tűzbe jönni. (Tolnai Lajos)
10. (játék) Tűz: <felkiáltásként, amellyel az eldugó játékban jelzik, hogy a kereső közel van az elrejtett tárgyhoz>. Tűz! tűz! – kiabálták a gyerekek.
Szólás(ok): tűzbe megy érte: életét is kockáztatná érte; tűzbe teszi érte a kezét: feltétlen felelősséget vállal érte; más tüzénél, melegszik: más jóvoltából élvez előnyöket; ld. még fa, gesztenye, olaj, vas. Közmondás(ok): Aki közelebb ül a tűzhöz, jobban melegszik: mindenből nagyobb rész jut annak, aki közeli jó viszonyban van azzal, akitől többen is várnak vmit.
Szóösszetétel(ek): 1. tűzár; tűzbéka; tűzcsáklya; tűzcsatorna; tűzcsillag; tűzcsoda; tűzellenző; tűzfelhő; tűzfény; tűzfolyam; tűzgerjesztés; tűzgömb; tűzgyújtás; tűzhatás; tűzimádó; tűzisten; tűzital; tűzjel; tűzkaparó; tűzkarika; tűzkerék; tűzláng; tűzlétra; tűzoltás; tűzoszlop; tűzpattogás; tűzpiszkáló; tűzrács; tűzriadó; tűzropogás; tűzrostély; tűzrózsa; tűzszekrény; tűzszemű; tűzszikra; tűzszín; tűzszínű; tűzszító; tűztánc; tűztányér; tűztartó; tűztenger; tűztisztelet; tűztorkolat; tűzvarázs; tűzvédelem; tűzveres; tűzvonó; tűzzománc; 2. ágyútűz; aknatűz; dísztűz; erdőtűz; futótűz; görögtűz; gránáttűz; jeltűz; jelzőtűz; kartácstűz; kéménytűz; kereszttűz; oldaltűz; örömtűz; őrtűz; össztűz; pásztortűz; pergőtűz; puskatűz; sortűz; tábortűz; tisztítótűz; torkolattűz; villámtűz; zárótűz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi