uccu

Full text search

uccu mondatszó és indulatszó, (ritka) uccú, ucu (régies írva: utcu is)
I. mondatszó
1. (népies) <Kutyauszító szóként.> Uccu te! Uccu, fogd meg!  Uccu, rajta, fogd meg! uszítá az úrfi a kutyákat rám. (Petőfi Sándor)
2. <Embert cselekvésre biztató, sürgető szóként.> Uccu rajta, legények.  Tudod-é uram, úgymond [Matyi], | Hogy ki vagyok? tudd meg, Lúdas Matyi én vagyok! uccu | Rajta legény! ordítja az úr – egyszerre utánna Hajt a tíz láncsás. (Fazekas Mihály) Ucu, Miska fiam, nézd meg, mi lehet? (Mikszáth Kálmán)
3. <Gyors cselekvést, főleg futást, menekülést festő szóként.>  Mikor ezt látta a gyáva török sereg, Uccu hátat fordít és futásnak ered. (Petőfi Sándor) Hát a király lyányát viszi egy nagy órjás; Utcu! egyéb sem kell a nemzetes úrnak: Utána ered, mint az agár a nyúlnak. (Arany János) Meglátok az út mellett fektiben egy vén nyulat. Utcu neki! veszem a kettesemet [= a kétcsövű puskámat], rá célozok. (Vajda János)
4. <Táncra biztató szóként, tánckurjantásként.>  Uccu rajta, vén fazék, Fel tudsz-e fortyanni még? (népköltés) Uccu táncba fiak! egy nagyot rikkantott. (Gvadányi József)
5. <Táncot festő szóként.>  Fölugrik a nagyapó az asztal mellől, se szó, se beszéd, derekon csípi az anyókát, aztán uccu hopp, uccu hopp, elkezd vele tipegni, csoszogni. (Mikszáth Kálmán)
II. indulatszó
1. <Öröm kifejezésére.>  Utcu de jó, hogy éppen jössz! (Jókai Mór) Ucu ni, ucu ni! Ki jön itt, ki jön itt? Répási bácsi jön itt. (Mikszáth Kálmán) || a. (gyak. tréfás v. gúnyos) Népdalok hangulatkeltő szavaként, főleg örvendetes v. nevetséges eseményre utaló felkiáltásként.  Ucu bizon! lakodalom! | Magam is megházasodom, Hej, rózsám, violám! | Csókolgasd meg az orcám! (népköltés) Uccu bizony megérett a meggy, Uccu bizony rajta maradt egy! (népköltés)
2. (népies) <Csodálkozást is tartalmazó elismerés, tetszés kifejezésére.> Uccu, de kiöltöztél!  Uccu kislány, de megnőttél, De kár, hogy férjhez nem mentél! (népköltés)
3. <Csodálkozást is tartalmazó rosszallás, elítélés, helytelenítés, bosszúság kifejezésére.>  Ucu, ucu, ucu már, Be sok kislány megcsalt már, Ha még ez az egy megcsal, Megátkozom, hogy meghal. (népköltés) Utcu teringette, otthon feledtem a szobakulcsot. (Jókai Mór) Miféle istennyila az a kezetekben hé?… – Dárdák, atyánkfia… – Uccu hopp, és mire való az kenteknek? (Mikszáth Kálmán)
4. <Ijedtség kifejezésére, festésére.>  Jól van, azt már nem bánom, akár mind a kettőt [itt hagyhatják]. Az én fiaim lesznek. Elfogadom. Utcu, a fiam Péter megijedt erre a szóra, oda veté magát az apja térdei közé. (Jókai Mór)
5. <Hirtelen észbekapás kifejezésére.>  De hát te nem mehetsz innen sehova, tudod már, miért; papot, olyant, amilyen neked kéne, közelben nem találsz. De megállj csak! Utcú né! Találok én ki neked mindjárt valamit. Itt van a taplós ember! (Jókai Mór)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi