udvarmester
udvarmester főnév (történettudomány)
Az uralkodói udvartartás egyik vezetője; főrendi méltóság. A király… inte udvarmesterének, hogy adjon valami jutalmat a vargának. (Jókai Mór) Nyílt a szemközti ajtó: belépett az udvarmester, azután két nemes apród. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely világi v. egyházi főúri udvartartás ügyeinek egyik intézője.
Szóösszetétel(ek): főudvarmester.
udvarmesteri; udvarmesterség.
