udvaros
udvaros melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) Olyan, aminek udvara (1) van, amihez udvar (1) tartozik. Udvaros ház, lakás.
II. főnév -t, -ok, -a
1. (tájszó, régies) A ház körül dolgozó mindenes férficseléd, udvari legény. Beállt az öreg paphoz udvarosnak. Lopott cselédkönyvvel szokott beszegődni ide-oda inasnak, udvarosnak, csaposnak. (Gárdonyi Géza) Arra ébredtek, hogy az udvaros gereblyélte a kavicsot a grupp körül. (Móricz Zsigmond)
2. (elavult) Udvari ember. A király… hű bajtársa is volt… Csatár Orlayval együtt udvaros volt nála. (Vörösmarty Mihály)
udvarosi; udvarosság.
