ujjong
ujjong tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon; -ani (-ni)
<Siker, diadal, boldogság hallatára, láttára> örömét hangos, elragadtatott kiált(oz)ással, (üdv)rivalgással fejezi ki. Ujjong vminek. A tömeg ujjongott. Ujjongva fogadták a hírt. Ujjongva felsikoltott és három bukfencet vetett. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben, túlzó) Módfelett örül, igen nagy öröm, boldogság, féktelen jókedv tölti el. Ujjong magában. Csak ne ujjongjatok, még nincs kezetekben a siker. Elektra ujjong; a kétségbeesésből átcsap a reménybe. (Péterfy Jenő) Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem, Véreim, magyar proletárok. (Ady Endre) Miért ujjongok? Miért tölt el féktelen jókedv… ezen a tavaszi reggelen? (Kosztolányi Dezső)
ujjongó.
