ukrán
ukrán főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja
1. Az ukránok: tömegében az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban élő, keleti szláv nyelvet beszélő nép. Az ukránok nagy költője. || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Megszólított egy fiatal ukránt. Három ukrán is volt a küldöttségben.
2. E nép nyelve. Az ukránt sok millió ember beszéli.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) <Főleg közvetlenül a második világháború utáni évek szóhasználatában> ukrán betegség. Megkapta az ukránt; belehalt az ukránba.
II. melléknév -ul
1. Az ukránok közé tartozó <személy>, ukránokból álló <csoport>. Ukrán ember, dolgozó, férfi, katona, munkás, nő, paraszt; ukrán lakosság, nép, nemzet.
2. Az ukránokra jellemző, hozzájuk tartozó, általuk használatos, náluk szokásos. Ukrán dal, nyelv, tánc, viselet.
3. Az ukrán nép történeti élete folyamán létrehozott. Ukrán ipar, irodalom, művészet, zene.
4. Az ukránok által lakott föld, terület, erre a földre jellemző, e földön levő, termő, innen származó, ill. erről elnevezett. Ukrán medence; ukrán búza, szén. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Ukrán betegség: <főleg közvetlenül a második világháború utáni évek szóhasználatában> a vérhashoz hasonló, súlyos hasmenéssel járó b.
5. Az ukrán nyelvvel kapcsolatos. Ukrán szöveg. || a. Ukránul: ukrán nyelven.
Szóösszetétel(ek): kárpátukrán.
ukránság.
