Az a rendsz. kellemetlen lelkiállapot, amelyre az jellemző, hogy vkinek tétlenségében semmi sem köti le az érdeklődését, figyelmét; az az állapot, amelyben vki unatkozik. Halálos unalom; elfogja az unalom;→öli az unalom; ásítozik unalmában; unalomból: egyéb dolga nem lévén; csupán időtöltésből; minden különösebb érdeklődés v. szándék nélkül; elűzi az unalmat vmivel. A rettenetes unalom… majd megölt már. (Jókai Mór) Híves, borongó őszi nap: Beült hozzám az únalom. (Arany János) Unalomból odaült néha a teknőhöz és lóbázta jobbra-balra. (Mikszáth Kálmán) Jöjj tompa kín, kopár bú, lomha kétség, Világokat felhőző unalom! (Juhász Gyula) || a. (rendsz. birtokos személyraggal) (választékos) Vminek unalmas volta, egyhangúsága. Az előadás unalma; a kisváros unalma. Dallal hadd muljék a nyugtalan éjnek unalma. (Vörösmarty Mihály) Misi még késő öregkorában is visszaemlékezett ezeknek az óráknak az unalmára. (Móricz Zsigmond) || b. Vminek a megunása, ill. megunt volta. Általános unalomba fullad vmi: mindenki annyira unja, hogy abba kell hagyni; unalomig ismétel vmit: addig ismétli, hogy már rá lehet unni.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.