unoka főnév unokát, unokája, (gyak. birtokos személyraggal), (népies, régies) onoka
1. Szülő(k) vmelyik gyermekének gyermeke; másodízigleni leszármazott <a nagyszülőkhöz való viszonyában, nemére való tekintet nélkül>. Három unokája van már. A nagyszülők alig várják már az új unokát. S az unokák, emez fiú, amaz lány, Egészséges, okos, kedves valahány. (Tompa Mihály) Az unoka az ablaknak fordult, és nézte a tájat. (Babits Mihály) Nénikének hívták mindenütt, és néha az unokája után érdeklődtek. (Nagy Lajos) || a. (főként többes számban) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Általában vki(k)nek távoli leszármazottja, ivadéka, utóda. →Fáraó(k) unokái; a hajdúk unokái. Még a hetvenhetedik unokája is áldja. Emlékét őrzik a hálás unokák. A tehetetlen kor jött el,… Engem is, a nyugalom napján, illy év hoza fényre Már késő unokát. (Vörösmarty Mihály) Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vki(k)nek szellemi utóda, eszmei örököse; bizonyos hagyományok folytatója. Legyen olyan minden ember, mintha Zrinyi Miklós unokája volna. (Petőfi Sándor) Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek):dédunoka; szépunoka; ükunoka.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.