I. melléknév (régies, választékos) Olyan <személy>, aki úri életre vágyik, az úri modort, magatartást utánozza, majmolja, akiben megvan az uraskodásra való hajlam, törekvés; uraskodó. Úrhatnám ember; úrhatnám nő, polgár. [Arisztophanész] szembeállítja a „szeméten háló” … éhes athénit az úrhatnám követekkel. (Péterfy Jenő) Ez az úrhatnám kisasszony beférkőzött otthonunkba. (Krúdy Gyula) || a. (régies, választékos) Ilyen személyre jellemző, valló <magatartás, megnyilatkozás>. Úrhatnám beszéd, modor, viselkedés.
II. főnév -ot, -ja (ritka, régies) (gyak. birtokos személyraggal, 3. személyben) Uraskodó hajlam, kedv, törekvés; úrhatnámság. Rájött az úrhatnám(ja). Az „úrhatnám” … lőn sok családban az életcél. (Vas Gereben) Tudod, milyen e bolond, ha úrhatnámja van. (Mikszáth Kálmán)
úrhatnámos.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.