utazás
utazás főnév -t, -ok, -a, (tájszó, régies) útazás
Az utazik igével kifejezett cselekvés, az a tény, hogy vki (vmi) utazik. Belföldi, külföldi, föld v. világ körüli utazás; gyalog, hajón, kocsin, repülőgépen, vasúton való utazás; légi, sivatagi, szárazföldi, tengeri utazás; felfedező, üzleti utazás; kedvezményes utazás; utazás a Balaton körül; utazás a föld körül. Hosszú utazásra készül. Utazását elhalasztotta. A tervezett utazás jól sikerült. Hosszú utazás után ágyadban, ha behunyod a szemed, zakatolva futni kezdenek előtted hegyek és völgyek. (Karinthy Frigyes) Óh utazás, őrült szerelmem! (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): 1. utazásszervező; 2. kéjutazás; körutazás; nászutazás.
