1. Az üdvözöl (1–4) igével jelölt cselekvés, ill. az ezt kifejező szóbeli v. írásbeli szöveg. Baráti, harcos, meleg, szíves, tisztelő üdvözlet; üdvözletét→küldi vkinek; üdvözletet hoz vkitől, visz vkinek; vkinek az üdvözletét átadja, tolmácsolja vkinek. Biztos barátnak ajka viszi meg Üdvözletem. (Vörösmarty Mihály) Epedve nézek a távol hazára, Epedve várok egy üdvözletet. (Madách Imre) Valahányszor megérkeztünk valamely városba, a fiúk … mingyárt az első uzsonnán … megfirkálták az üdvözleteiket a rokonságnak. (Gárdonyi Géza)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Tisztelet, megbecsülés, együttérzés, hódolat kifejezése. Mi voltunk a földnek bolondja, Elhasznált szegény magyarok, És most jöjjetek, győztesek: Üdvözlet a győzőnek. (Ady Endre)
3. <Kül. levél udvarias záradékaként, közelebbi, de rendsz. nem benső v. családi kapcsolatban levő ismerőstől való búcsúzás kifejezésére -vel ragos alakban.> Baráti, meleg, szívélyes, szíves üdvözlettel.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.