üdvözlő
üdvözlő melléknév és főnév
I. melléknév -n, v. -en [e] v. -leg [e]
1. Olyan <személy, csoport, közösség>, aki, amely üdvözöl vkit, vmit. Az elnökséget üdvözlő szónok; a híres tudóst üdvözlő küldöttség. Lestük a percet, hogy a fennkölt lelkű írót … üdvözlő körünkben láthassuk. (Tolnai Lajos)
2. (kissé választékos) Vkinek az üdvözlésére való, készült, szánt, üdvözlést, üdvözletet tartalmazó. Üdvözlő beszéd, cikk, levél, szavak, távirat. Az istennőnek üdvözlő dalt mondjatok. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Az üdvözlő levél ezalatt megíródott. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e]
1. (ritka) Olyan személy, aki üdvözöl vkit. Eltűnt az üdvözlők fényes felhőjében. (Tolnai Lajos)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Üdvözlést, üdvözletet tartalmazó, vkinek üdvözlésére való, készült, szánt dal, vers v. ünnepélyes szavak. Nászdalt S ara-üdvözlőt zengve fogadjuk Őt. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A kürtölők pofaszakadásig fújták az üdvözlőt. (Jókai Mór)
