ügyvédkedik
ügyvédkedik [ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen)
1. Ügyvédként működik, ügyvédi gyakorlatot folytat. Vidéken ügyvédkedett. A családfő azelőtt ügyvédkedett, s bizony rosszul ment a mestersége. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, ritka, elavult) Ügyvédkedik vki, vmi mellett: <vitában v. más módon> síkraszáll vkinek, vminek az érdekében; kardoskodik vki, vmi mellett. Hajdanában magam is ügyvédkedtem ilyetén követelések mellett. (Szalay László) Igen szép öntől, hogy ügyvédkedik a szép Lenke mellett. (Szigligeti Ede)
ügyvédkedés; ügyvédkedő.
