ül [1]
ül [1] ige -t, jön, (népies, régies) űl
I. Vhol szilárdan megtámaszkodva, nyugalmi helyzetben van.
1. tárgyatlan <Ember, némely négylábú állat vmely tárgyon v. felületen> megtámasztott alsó részére, ülepére nehezedik úgy, hogy törzsét többé-kevésbé függőleges helyzetben tartja; <madár> maga alá húzott lábára nehezedve nyugszik (vmin). A földön, a padon, a széken ül; (a) tojásokon ül: <madár> költ [2]; egyenesen, feszesen, görbén, mereven ül; → rangosan ül; → törökösen ül; → közel ül a tűzhöz; vkinek v. vmihez ül: modellként hosszabb ideig ebben a helyzetben marad, hogy lefessék v. megmintázzák; vkinek a jobbján ül; a vádlottak padján ül: ő a vádlott; az → anyja szoknyáján ül. Szóláshasonlat(ok): úgy ül, mintha → karót nyelt volna; ül, mint → majom a köszörűkövön. Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig űltök, csüggedt madarak? (Tompa Mihály) A rakodópart alsó kövén ültem. (József Attila) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmin, vmiben ül: vmely székkel jelképezett hivatalt betölt, ellátja a vele járó feladatokat. A bársonyszékben, a bírói székben, az elnöki széken ül; → trónon ül; királyi széken ül. || b. tárgyatlan <Vmely közlekedési eszközön, eszközben v. állaton> utazás, helyváltoztatás végett helyet foglal. Lovon, lóháton, vonaton ül; → menetirányban ül. Ülök csolnakomban Habzó vizen. (Kölcsey Ferenc) Rózsa Sándor szót se szólt. Mozdulatlanul … ült a lován. (Móricz Zsigmond) || c. tárgyas <Lovat> vmilyen módon lovagol. Jól, rosszul üli a lovat; → szőrén üli a lovat. Ő az! sárga lovát meghajtva hatalmasan űli. (Vörösmarty Mihály) Paripáját reggel könnyen ülé másnap. (Arany János) || d. tárgyas (ritka, bizalmas) Vmit vmi(lyen)re, vmilyenné változtat, koptat azzal, hogy sokszor, sokáig nehezedik rá az ülepével. Fényesre üli a nadrágja fenekét, a szoknyáját.
2. tárgyatlan (néha rosszalló) Hosszabb időt töltve marad vhol. (Mindig) otthon ül: nem jár társaságba, emberek közé; családjának él; vkinek a nyakán ül: jelenlétével, hosszúra nyúlt látogatásával zavar vkit. Egész nap a kávéházban ült. Itt ült nálam egész délután. Ha nagy ritkán vendég ült nálunk, hamarosan a csatákra fordult a szó. (Gárdonyi Géza) És jó volt ülni így, sötét bornál, az ében Fák közt. (Tóth Árpád) Árvalány. Folyton itthon ül. Eddig még vasárnap délután se ment el. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan Vminél v. vmi mellett v. vmi előtt ül: azzal tölti az időt, hogy vmivel huzamosabb ideig foglalkozik. A → rádiónál v. a rádió mellett ül; a televízió előtt ül. Egész nap a könyvek mellett ül. Esténként zongoránál ül.
3. tárgyatlan (bizalmas) Börtönbüntetését tölti; le van tartóztatva. (régies) Vasban ül: meg van bilincselve. Két évig ült Vácon. Nem akart más helyett ülni. Túsznak vitték, s két hónapig ült a gyűjtőfogházban. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (ritka) Börtönt v. (régies) tömlöcöt ül: börtönben van; le van tartóztatva. || b. tárgyas (bizalmas) <Bizonyos időt mint kiszabott büntetést> börtönben tölt. Tíz évet ült. Most üli a három évét.
4. tárgyatlan (átvitt értelemben is) <Szólásszerű kapcsolatokban:> <vmely állapotban, kötelezettségben huzamos ideig tehetetlenül v. olyan módon van, hogy nem tud szabadulni tőle. Fülig, nyakig ül az adósságban; nyakig ül a bajban, a pácban. Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. (Ady Endre) Aznap nyakig ültem a munkában. (Kosztolányi Dezső)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely birtokban, hivatalban> huzamosabb ideig működve élvezi, ill. birtokolva kiéli annak anyagi és hatalmi előnyeit, lehetőségeit. Ő ül az örökségben. A vezetőségben most olyanok ülnek, akik szívükön viselik a dolgozók érdekét. Ez a puszta az ő apjáé volt. Most más ül benne. (Jókai Mór) Ti már mind hivatalban ültök És van pályátok, címetek. (Reviczky Gyula)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Vmin ül: vmit elfoglalva magánál tart, őriz úgy, hogy más nem tud hozzáférni. Ül a pénzén: zsugorgatja a pénzét. Rajta ül a könyvein. Sokáig ült az újságon. Más eldugdossa aranyát és elásott kincsén ül. (Csokonai Vitéz Mihály)
7. tárgyatlan (ritka, régies) Ülést tart, tanácskozik, értekezik. Következő napokon … országosan ülénk. (Kölcsey Ferenc) || a. tárgyas (régies) <Csak állandósult kapcsolatokban:> → Modellt ül; egy farral (fenékkel) v. seggel két → nyerget v. két nyeregben ül; tanácsot ül: tanácskozik; törvényt v. (bírói) széket ül vki felett: bíráskodik felette; → trónt ül. Tanácsot, az ország nagyjaival, űle. (Arany János) Ülj törvényt, Werbőczi. (Ady Endre)
8. tárgyas (átvitt értelemben, elavult) <Vmely helyet mint ostromló v. védő> katonailag megszállva tart. S nem feledtem ama híres vezért, Salmot | Ki e sziklavölgyet, előbb egy századdal, Hasztalan sokáig ülte vívó haddal. (Arany János) Buda várát soha még ellenség nem ülte! (Gárdonyi Géza)
9. (átvitt értelemben, választékos) Vhol v. (költői, régies) vmit ül: <felhő, köd v. cseppekben jelentkező folyadék> vmit ellepve v. sűrűn belepve, huzamosabban beborítja. Felhő ül a hegy ormán. Harmat ül a füvön. Homlokán csöppekben ült a verejték. Ránk sötétűl már az éjjel: Felleg űli csillagát. (Vörösmarty Mihály) A mocsár fölött már sűrű … köd ült. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) De azokban a napokban mégis valami dér ült a lelkemen. (Gárdonyi Géza) || b. tárgyatlan és tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vhol v. (régies) vmit ül: <vmely érzés v. tulajdonság> láthatóan mutatkozik, nyilvánul vhol, kül. vkinek az arcán. Gond ül a homlokán. Bánat, szomorúság ült a szemében. Haloványság űli az ifju Arcait. (Vörösmarty Mihály) Keserűség ül … arcán. (Mikszáth Kálmán)
10. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) Kisebb tárgy, kisebb mennyiségű anyag mintegy meghúzódva, meglapulva ott van vhol. Könny ül a szemében. Az ember millióinak Szemében gyászköny űl. (Vörösmarty Mihály) Apró szemei … mélyen bent ültek … arcának üregeiben. (Mikszáth Kálmán)
11. tárgyatlan <Kisebb tárgy> szilárdan, hézag nélkül ott van vmiben v. vmin, s pontosan rá- v. odaillik vmibe, vmire. A szög szorosan ül a falban. A kalap jól ül a fején. || a. tárgyatlan (sport) <Ütés, szúrás, vágás> pontosan célba talál. Ez a találat ült. Bal horga ült ellenfele állán. || b. tárgyatlan A cél ül: <puskával való célzáskor> a cél a nézőkével és a célgömbbel egy vonalba esik.
II. tárgyatlan Vmire ráhelyezkedik.
1. Vhova ül: <ember, némely négylábú állat> testének alsó részét, ülepét ráhelyezi vmire úgy, hogy súlya ránehezedik, törzse többé-kevésbé függőleges helyzetben marad, combja és törzse pedig kb. derékszöget alkot; <madár> maga alá húzott lábára nehezedve rátelepszik vmire. Padra, székre ül; vkinek az ölébe ül; vki elé, mellé, mögé ül; előre ül a vezető mellé; hátra ül a sarokba. Ülj hátrább, mert lecsúszol a székről! A kutya a küszöbre ült. A fecskék a telefondrótra ültek. Ülj mellém a kandallóhoz, Fel van szítva melege. (Kisfaludy Sándor) Űlj hitvesem, űlj az ölembe ide! (Petőfi Sándor) || a. <Bizonyos szókapcsolatokban:> ezen a módon helyet foglal, hogy vmit elkezdjen. → Asztalhoz ül; ebédhez, munkához ül; → tárgyalóasztalhoz ül vkivel; tojásra ül: <madár> költeni kezd; a könyv mellé ül. || b. (átvitt értelemben) Vmibe, vmire ül: vmely székkel, ülőhellyel jelképezett hivatalba lép, ott megkezdi hivatalos működését, a hivatallal járó teendők végzését. Bársonyszékbe, a bírói székbe, az elnöki székbe v. székre ül; trónra ül. || c. <Vmely közlekedési eszközbe, eszközre v. állatra> be-, ill. felszáll, és ott utazás, helyváltoztatás végett helyet foglal. Autóba, csónakba, hajóra, kocsiba v. kocsira ül; lóra ül.
2. (átvitt értelemben, ritka) Vmibe ül: vmely birtokban, hivatalban, állásban elhelyezkedik, hogy annak anyagi és hatalmi előnyeit élvezze. Ő ült az örökségbe, a hatalomba, a jegyzőségbe.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmire ül: vmit magához vesz, úgy, hogy más ne férhessen hozzá. Ő ült a folyóiratokra.
4. (költői) Vmire ül: <felhő, köd> rátelepszik vmire, és sűrűn ellepi, beborítja. Már valami homályos köd kezd ülni a völgyre. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) A bánat soha ne üljön a te szép orcáidra. (Csokonai Vitéz Mihály) Ne üljön lelkünkre szenvedés! (József Attila)
5. (átvitt értelemben ritka) <Kisebb tárgy, kisebb mennyiségű anyag> rátelepszik vmire, és egy ideig ott marad. Nagy meleg könycsepp ült szeme pillájára. (Arany János)
Szólás(ok): ld. fül, lapos, szekér, tű.
Igekötős igék: aláül; átül; beül; beleül; elül; előreül; felül; félreül; hátraül; helyreül; hozzáül; ideül; kiül; körülül; leül; megül; melléül; nekiül; odaül; összeül; ráül; széjjelül; szétül; végigül; visszaül.
ült.
